Üdv Mindenkinek!
Távol áll tőlem a blogolás, meg a gondolataim kinyilatkoztatása eme felületen, ez egy "próbablog" tőlem, viszont igaz történetekkel és tapasztalatokkal, továbbá egy-két véleménnyel.
Tekintettel arra, h rohadt lusta vagyok ide irni, nem vagyok biztos benne, h gyorsan fog megtelni tartalommal, de azért igyekszem, akinek meg tetszik, hát olvassa.
Épitő jellegű kritikát is szivesen látok, lehetőleg kultúrált formában, a hosszú "i" miatt ne szóljon senki, csak a virtuális billentyűzeten van, de azon nem fogok gépelni, igy az kimarad.
Szóval, ott tartottam, h bemutatkozás:
Másfél éve kezdtem stoppolni, illetve nem is pontosan, de hogy úgy mondjam másfél éve versenyszerűen űzöm. Életemben először talán nagybácsimék multicar-ját stoppoltam le 5-6 évesen az utcánkban, h ne kelljen végigsétálnom, de ezt nem nevezném nagy kalandnak.
12-13 év kihagyás után egy nyáron mikor amerikában dolgoztam a semmi közepén, és el kellett mennem ügyintézni akkor szorultam rá, mert tömegközlekedés nem volt, a főnök meg nem vitt el.
Kurvanagy élmény volt eredetileg leakartam sétálni a 4 mérföldet, de aztán unalmamban kiraktam a kezem és láss csodát, megálltak! Ráadásul az üdülőhelyünk vendége volt ahol dolgoztam, ő felismert, én őt nem de mind1, elvitt.
Aztán visszafelé történt meg, h egy ford pickup állt meg, 3 személyes, 3-an ültek benne.
"...és hova üljek?"
Akkor először utaztam platón, állati jó volt, kanyargós hegyi utak, én ott ültem a plató szélén, tök nehéz leesni róla, szóval nem aggódtam, egy darabig elvittek, onnan meg a főnököm vett fel aki épp hazatartott és elárulta nekem, h tilos stoppolni NY államban.
na ennyi volt az első komoly stoppolásom története külföldön, aztán hazatértem.
Stoppolás itthon:
Egy fősulis haverom mesélte nekem, h ő itthon mindig stoppal jár, a barátnője ugyanott tanult ahol én laktam, igy egyszer kitaláltuk, h közösen megyünk le. Nem hittem benne az elején igazán, de vállalkozó szellemű vagyok, igy kiprobáltam. Bár nálam volt a vonatjegyre való pénz... ki tudja.
1 órát álltunk a sasadi úton, az m1-m7 felvezetőn egy benzinkút mcdrive kombó kijáratánál, mire mondtam, h ez igy kettőnknek nem egy, fogtam magam és beálltam egy bokor mögé és 2 percet sem álltam ott, haveromnak megálltak, amúgy teljesen átlagos jól öltözött egyetemista vagyok, nem valami kigyúrt kopasz fux-os (igy irják?? ...leszarom) kancigány.
Odamentem és mondtuk, h ketten vagyunk és mindketten odamegyünk, elvittek minket hazáig. Tök jó volt, akkor és ott tanultam meg a stoppolásról sokmindent, megkérdeztem őket, és mondták, ha 2en álltunk volna kint, nem álltak volna meg. fasza és nem vagyok hajlandó megérteni és elfogadni, de mind1, a blog végére megértitek, miért nem.
Ennyit az első bejegyzésbe...
